2013-ig 1300 milliárd forinttal csökkentené az állami kiadásokat a Reformszövetség, amely a foglalkoztatás növelésében látja a magyar gazdaság kitörési lehetőségét. Csökkentenék a munkát terhelő adókat, és a szociális juttatások mindegyikét rászorultsági alapúvá tennék.

Az államháztartás kiadásainak jelentős csökkentésében és az összadóterhelés mérséklésében látja a kitörési lehetőséget a magyar gazdaság számára a Reformszövetség.

A szakemberek a foglalkoztatottságot és a termelékenységet növelnék - a versenyképesség zálogának az innovációt, a kutatás-fejlesztést tartják. A kis-és középvállalkozásokat terheik és a bürokrácia csökkentésével fejlesztenék.

Számításaik szerint 2013-ig 1325 milliárd forinttal lehetne csökkenteni az állami kiadásokat: az összeg felét az államháztartás működésén takarítanák meg, több mint 300 milliárd forintot a nyugdíjkiadásokon spórolnának meg, mintegy 100 milliárdot pedig egyéb szociális támogatásokon. Az adó- és járulékrendszerben 2012-ig összesen 10 százalékos munkáltatói járulékcsökkentést javasolnak, a 18 százalékos szja-kulcs sávhatárát 5 millió forintra emelnék.

A Reformszövetség a rászorultsági elvet érvényesítené a szociálpolitikai juttatások terén, illetve 3-ról 2 évre mérsékelné a gyes és a gyed idejét. Úgy látják: javaslataik megvalósulásával csökkenne az ország pénzügyi kockázata, a gazdasági növekedés pedig az idei több mint 3 százalékos visszaesés után 2013-ra 3,8 százalékra nőhetne.

„Az elmúlt 6-8 év elhibázott gazdaságpolitikája”

Gazdaságfilozófiai váltásra van szükség - jelentette ki Békesi László, a Reformszövetség tagja. A Horn-kormány pénzügyminisztere hangsúlyozta: mostantól a magyar gazdaság versenyképességének javítását kell a középpontba állítani, nem pedig a jövedelemelosztást ahogyan eddig volt.

Szerinte szigorú fiskális politikára és a teljesítményeket követelő jövedelempolitikára van szükség a kilábaláshoz. Békesi László hozzátette: az európai példák, azaz a kereslet növelése állami eszközökkel Magyarországon nem működik az elmúlt 6-8 év elhibázott gazdaságpolitikája miatt.

Madár: Újabb IMF-hitelre lenne szükség

Sokkterápiára és újabb IMF-hitelre lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország a jelenlegi nemzetközi környezetben középtávon is megőrizhesse fizetőképességét - írja a portfolio.hu internetes gazdasági oldal egyik szakembere.

Madár István hangsúlyozza, hogy a jelenlegi körülmények között a magyar államadósság töretlenül növekszik: a tavalyi 73 százalék után a GDP-arányos mutató elérheti a 80, illetve 2020-ra a 90 százalékot is. Ahhoz, hogy az euróbevezetés feltételét, azaz a 60 százalék alatti adósságrátát teljesíthesse a magyar gazdaság, hatalmas, 800 milliárd forintos kiigazításra van szükség.

Az elemző hangsúlyozza azt is, hogy őszre egy új megállapodást kellene létrehozni a Nemzetközi Valutaalappal, hogy a piac biztosítottnak lássa a költségvetés helyzetét, mivel a tavaly ősszel megnyitott hitelkeret 2010 tavaszára lejár.