Már nemcsak ingóságokat, hanem az adótartozások fejében lefoglalt ingatlanokat is árverez elektronikusan az APEH. Január 1-je óta 57 földterület, lakóház és egyéb ingatlan elektronikus árverését hirdette meg az adóhatóság. Csak háromé fejeződött be sikeresen. Az APEH mégis elégedett: jóval többért keltek el az ingatlanok, mint a korábbi, hagyományos árveréseken.
Jó tapasztalatai vannak a hatóságnak az ingóságok elektronikus árveréséről. Azt tavaly vezette be hatóság, többek közt az árverési maffia kiszorítása miatt. - Az ingóságok átlagos értékesítési ára meghaladta a becsült érték 73 százalékát. Szemben a korábbi metódussal, amikor jellemzően a becsérték negyedéért keltek el a vagyontárgyak - mondja Várszeghi György, az APEH felszámolási és végrehajtási osztályának vezetője.
Az adóhatóság 2008-ban csaknem ezer e-árverést tartott. A meghirdetett ingóságok döntő többsége jármű volt, értékesítettek még gépeket, berendezéseket, művészeti alkotásokat, antik tárgyakat, hangszereket, üzleti cikkeket is. Az árverések 70 százaléka sikeres volt, és megközelítőleg 700 millió forint folyt be. Több mint amennyi a korábbi, hagyományos árveréseken, ahol az úgynevezett árverési maffia a minimumárakra játszott.
Előfordult olyan eset is, hogy többért kelt el a vagyontárgy, mint amennyi tartozása tulajdonosának volt. Ilyenkor az adósságot jóváírják, a többletet pedig a volt tulajdonosnak utalják. Ám ez ritka. Általános az, hogy az adósok tartozása több mint amennyiért vagyontárgyuk értékesíthető.
Az ingatlanok elektronikus árverését idén január 1-jén vezette be az adóhatóság. Azóta 57 ingatlant hirdettek meg. 28 árverezés megszűnt. - Az adósok vagy árverésen kívül, de árverési hatállyal adták el ingatlanjukat a becsérték szerinti áron, de sok esetben az adósok kifizették tartozásukat. Így összesen 14 millió forint folyt be a hatósághoz. Olyan ingatlan is akadt, amelyiket az adóhatóságon kívül bírósági végrehajtó is lefoglalt - mondja Várszeghi György. – Ilyenkor – a törvény szerint – a bírósági végrehajtónak kell átadni az ügyet.
Február végéig három ingatlan e-árverése fejeződött be sikeresen. Várszeghi György szerint mindegyik a becsérték feletti áron kelt el. - Egy szántó becsült ára 100 ezer forint volt, a három napos licit végén 220 ezer forintért vették meg - mondja. - A másik két ingatlan is jóval az előírt minimumár fölött talált új gazdát. Mindez jelezi, hogy jobb áron lehet elektronikusan értékesíteni az ingatlanokat, mint a korábbi, hagyományos árverésen.
Azokon az „árverési maffia” módszereinek köszönhetően általában a minimumárhoz közel, (a becsérték 50 százalékáért) keltek el az ingatlanok.
Az ingatlanok internetes árverés szabályai közt szerepel, hogy a licitálók a kikiáltási ár 10 százalékát előre kifizetik. Aki nem „nyer”, visszakapja a foglalót, a nyertesnél beszámítják a vételárba. A licitek több mint három napig tartanak: a kezdő napon reggel nyolctól a harmadik nap este kilencig lehet ajánlatokat tenni. Érvényes árverési ajánlat a becsérték 65 százalékát elérő licitösszeg, lakóingatlannál 75 százaléka.
Pillanatnyilag 148 ingatlan vár elektronikus árverésre az adóhatóságnál. Várszeghi György szerint az ingatlanok többsége telek, szántóföld, rét, gyümölcsös, családi ház, lakás, és akad köztük garázs, üzlethelyiség. A virtuális árverési csarnok legértékesebbje jelenleg egy csaknem kétszáz millió forintot érő belterület. Az ingatlanok tulajdonosai magánszemélyek és cégek - vegyesen.
Aki vevőnek jelentkezik, annak adatait csak az adóhatóság ismeri. A licitálók anonimitása kizárja azt is, hogy összebeszéljenek. Várszeghi szerint az e-árveréseken a maffia már nem játszik szerepet.
Legalábbis addig, amíg olyan módszert találnak, amellyel kijátszható az elektronikus árverés.
