Gazdaság

Nagy a visszaesés az orosz dollármilliárdosoknál is: a Finans című orosz lap szerint a számuk 2007-ben még 101 volt, 2008-ban már csak 49.

Északi szomszédaink már több mint negyven napja használják a közös európai fizetőeszközt, az átállás azonban nem megy zökkenőmentesen. Nem csak a pénznem írásmódjával vannak gondok, de az illetékesek már az érméken is változtatnának.

Új adókötelezettség terheli a vállalkozásokat február 1-je óta: a cégautóadót minden, nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi után meg kell fizetni, de adókötelesek azok a járművek is, amelyek magánszemély tulajdonában vannak és utánuk költséget számolnak el. Az adót – fő szabály szerint – a személygépkocsi tulajdonosa fizeti, míg ha a járműnek több tulajdonosa van, akkor azok a tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanynak.
Miközben a társas vállalkozások – az evások is – kivétel nélkül adóalanynak minősülnek, a magánszemélyek esetében érdemes alaposan utánajárni: valóban be kell-e fizetni az új terhet. A magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi ugyanis csak akkor adóköteles, ha a járművel kapcsolatos kiadásokat tételes költségelszámolás formájában érvényesítik, vagy ha értékcsökkenési leírást vagy ráfordítást számolnak el. Nem vezet tehát adókötelezettség keletkezéséhez az, ha a magánszemély kizárólag kiküldetési rendelvény alapján, vagy kizárólag munkába járás címén kap költségtérítést. Nem tartozik az adó hatálya alá a személygépkocsi akkor sem, ha a tulajdonos egyéni vállalkozóként az átalányadózást, az eva szerinti adózást, vagy fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta, és a gépkocsi után senki sem számolt el költséget. Ez az evás egyéni vállalkozók esetében nem meglepő, hiszen ők – az adónem lényegéből adódóan – amúgy sem számolhatnak el költséget. Nem kell adót fizetni a magánszemély által pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után sem akkor, ha nem számolnak el költséget utána, nem minősül ugyanakkor a személygépkocsival kapcsolatos költségnek az, amikor a lízingelő társaság a lízingbe adás műveletére számol el bizonyos összeget.
Fontos ugyanakkor megjegyezni: az adót a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsik után is meg kell fizetni, természetesen csak akkor, ha a gépjármű után Magyarországon költséget számoltak el. Kedvező lehetőség azonban, hogy a cégautóadóból a gépjárműadót le lehet vonni, igaz, csak abban az esetben, ha utóbbi terhet határidőre megfizették.
Az új, vagyoni típusú cégautóadót önadózás keretében minden negyedévben, a negyedévet követő hónap 20-ig kell megállapítani és befizetni.

A Közgyűlés tudomásul vette és elfogadta, hogy Leonov Péter kedden lemondott igazgatósági tagságáról, és közös megegyezéssel távozik a Malév vezérigazgatói pozíciójából. 

Egész évben 300 forint körüli vagy a feletti euróárfolyamra kell számítani - mondta a Budapest Alapkezelő elemzője a Portfolio forintról tartott konferenciáján. Bebesy Dániel szerint a forint erősítésére a jegybanknak nincs vagy alig van eszköze. Barcza György, a K&H Bank elemzője valamennyivel optimistább, ugyanis 270-275 körüli euróárfolyamot valószínűsít.
 

Valutaválságról egyelőre nem lehet beszélni a forint esetében, ugyanakkor nincs visszaút az euróval szembeni árfolyamban a 245-250-es szintekhez - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője a portfolio.hu konferenciáján.

A portfoliómenedzser szerint, amennyiben nem történik radikális változás a globális helyzetben az idén, akkor gyengébb szinten marad a forintnak az euróval szembeni árfolyama. Bebesy Dániel hangsúlyozta: elképzelhető kisebb korrekció 280 forintig, de az év nagy részében 300 forint körüli vagy e feletti árfolyam várható.

Globális jelenségről van szó, hiszen a kelet-közép-európai devizák gyengülnek, így a Magyar Nemzeti Banknak korlátozott a mozgástere, hogy befolyásolja a folyamatot - emelte ki az elemző.

Bebesy Dániel szerint az várható, hogy a jegybank nem fogja csökkenteni az alapkamatot a közeljövőben, de ebben a környezetben az MNB várhatóan inkább csak átmenetileg lesz képes fékezni a forint gyengülését, ha magasan tartja, esetleg újra emeli irányadó kamatlábát - tette hozzá.

A Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere kifejtette: a forint gyengülése versenyképesség-javulást okoz a magyar vállalatoknak, de szembesülni kell azzal, hogy a devizahiteleseknek a magas árfolyam óriási terhet jelent, és amíg az exportőrök nyernek, az itthoni szereplők veszítenek. A gyengébb gazdaság miatt árfolyam-korrekció indokolt - vélekedett.

Hullámzás

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagy forintgyengülési hullámokat erősödés követette - mondta Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője a konferencián. Kifejtette: bár a jelenlegi helyzet a korábbiaktól némileg eltérő, ha a monetáris politika a helyzetnek megfelelően viselkedik, nem folytatja a kamatcsökkentéseket, illetve ha a fejlemények úgy kívánják, kamatemelésre is hajlandó lesz, akkor a forint az év végére még erősödhet is a mostani szintről.

Az elemző szerint a következő 1-2 hónapban kiderül, hogy elegendő lesz-e a forint gyengülésének megállítására, ha a jegybank felhagy a kamatcsökkentéssel.

Barcza György bízik abban, hogy ha bekövetkezik egy kamatpolitikai váltás, akkor a forint árfolyama stabilabban fog alakulni, és év végéig 275 forint körüli euróárfolyam várható.

Át kell állni egy másik növekedési modellre, abba kell hagyni a külső eladósodást, és a belső megtakarításból kell finanszírozni a növekedést - emelte ki az elemző.

Barcza György szerint nem kell túl pesszimistának lenni, mivel az üzleti bizalmi indexek a nagy országokban már mutatnak stabilizálódást.

A jelenlegi válságban minden cégnek el kell gondolkoznia a struktúraváltáson, melybe beletartozik az is, hogy módszeresen áttekintenek minden költséget - közölte Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte egy alaposabb vizsgálat során biztosan találni olyan kiadást, amelyből lehet faragni, márpedig ez a jelenlegi időszakban akár létkérdés is lehet. Példaként elmondta, hogy saját vállalatánál egy kis kutakodással olyan takarító céget sikerült megbízni, amely a korábbinál 50 százalékkal olcsóbban végez el háromszor annyi munkát. Ugyancsak segítheti a cégek megmaradását a "több lábon állás", ha például nem csak egy cégnek szállítanak alapanyagot.

A finanszírozási kérdések terén valódi áttörést hozott a budapesti Nabucco-csúcstalálkozó, de sok még az akadály az európai gázvezeték megvalósítása előtt - vélekedtek a szerdai francia napilapok.

Magyarország ellopta a románok ötletét azzal, hogy nagyszabású találkozót rendezett a Nabucco gázvezeték ügyében, írta szerdai számában a Gandul című román napilap, amely tudósításának ezt a címet adta: "A magyarok ellopják tőlünk a Nabucco ötletét".

Az alcímben az olvasható, hogy Bukarest kezdeményezését most a budapesti "barátok" aknázzák ki. A szövegben az áll, hogy Magyarország nagyszabású konferenciát szervezett egy olyan témában, amelyet korábban Románia talált ki.

Miután az Oroszország és Ukrajna közötti "gázháború" több napra "befagyasztotta" Európát, az európai vezetők egyre komolyabban veszik az orosz gázzal szembeni alternatíva keresését, írta a lap, megállapítva: Románia a 2002-ben beindított Nabucco-tervezet egyik nagy támogatója volt, és most a magyarok azok, akik ebből hasznot húznak, konferenciát szervezve.

„A Nabucco egyhelyben topog”
   
A Ziua című román lap tárgyilagos tudósításokból készített egész oldalas összeállításának azt a főcímet adta: "A Nabucco egyhelyben topog". Az újság emlékeztetett, hogy a terv több év óta húzódik. Ennek okai között a lap azt említette, hogy egyes résztvevőknek nincs elegendő pénzük, másfelől nem volt elegendő gáz kilátásban, amellyel meg lehetne tölteni a majdani vezetéket, a törökök pedig egy másik Gazprom-féleséget akartak létrehozni, azt tervezvén, hogy felvásárolják az összes gázt, majd eladnák azt a vezetéket építő konzorcium többi részvényesének.
   
Az Evenimentul Zilei rövid tudósítása arról szól, hogy a Nabucco-terv Budapesten ismét halasztást szenvedett. A résztvevők ugyanis semmi mást nem csináltak, csak megismételték támogató nyilatkozataikat. A lap szerint az is csak a késleltetést szolgálja, hogy a kormányközi megállapodás aláírását júliusra tették.
   
A Cotidianul rövid tudósításában mindazonáltal megállapítja: az Oroszországtól való félelem pénzt tölt a Nabucco gázvezetékbe.
   
Az Adevarul elemzők véleményét idézve azt írta, hogy a Nabucco tervének nem is annyira a finanszírozás problémájával kell szembenéznie, hanem azzal, hogy honnan is érkezne a gáz. Az Azerbajdzsán által ígért mennyiség a vezeték kapacitásának csupán egy részét tudná lekötni, Türkmenisztán és Irán - a két potenciális szállító - pedig politikai szempontból "problémás", olvasható a lapban.
   
Az erdélyi Krónika szerint Ukrajna máris többet tett a gázvezeték megépítéséért, mint eddig az érintett államok összesen. A kijevi hatalmi versengésnek köszönhetően ugyanis a vezeték megépítésében eddig főleg verbálisan részt vevő országok végre tárgyalóasztalhoz ültek, hogy a konkrétumokról is egyeztessenek. A TimosenkoJuscsenko párosnak Gyurcsány Ferenc is fogalmazhatja a köszönőlevelet, hiszen a gázválság nyomán kialakult helyzetben most lehetőséget kapott arra, hogy Magyarországot a Nabucco-ügy motorjaként tüntesse fel, és a tanácskozás rendezőjeként, a folyamat beindítójaként tetszelegjen, besöpörve ezzel a nemzetközi közösség elismerő vállonveregetéseit, fejtegette a cikk írója.
   
Csaknem minden napilap idézi Traian Basescu államfő televíziós nyilatkozatát, amelyben leszögezte: Romániának problémái vannak az országba érkező földgáz biztonságos tranzitjával, ezért komolyan veszi a Déli Áramlatba - az olasz-orosz fővállalkozásban építendő gázvezetékbe - való bekapcsolódás lehetőségét is. Ez utóbbi azonban csak akkor válik elengedhetetlenné, ha az Európai Unió úgy ítéli meg, hogy saját terve, a Nabucco nem megvalósítható, mondta Basescu.

Miután az Oroszország és Ukrajna közötti "gázháború" több napra "befagyasztotta" Európát, az európai vezetők egyre komolyabban veszik az orosz gázzal szembeni alternatíva keresését, írta a lap, megállapítva: Románia a 2002-ben beindított Nabucco-tervezet egyik nagy támogatója volt, és most a magyarok azok, akik ebből hasznot húznak, konferenciát szervezve.

„A Nabucco egyhelyben topog”
   
A Ziua című román lap tárgyilagos tudósításokból készített egész oldalas összeállításának azt a főcímet adta: "A Nabucco egyhelyben topog". Az újság emlékeztetett, hogy a terv több év óta húzódik. Ennek okai között a lap azt említette, hogy egyes résztvevőknek nincs elegendő pénzük, másfelől nem volt elegendő gáz kilátásban, amellyel meg lehetne tölteni a majdani vezetéket, a törökök pedig egy másik Gazprom-féleséget akartak létrehozni, azt tervezvén, hogy felvásárolják az összes gázt, majd eladnák azt a vezetéket építő konzorcium többi részvényesének.
   
Az Evenimentul Zilei rövid tudósítása arról szól, hogy a Nabucco-terv Budapesten ismét halasztást szenvedett. A résztvevők ugyanis semmi mást nem csináltak, csak megismételték támogató nyilatkozataikat. A lap szerint az is csak a késleltetést szolgálja, hogy a kormányközi megállapodás aláírását júliusra tették.
   
A Cotidianul rövid tudósításában mindazonáltal megállapítja: az Oroszországtól való félelem pénzt tölt a Nabucco gázvezetékbe.
   
Az Adevarul elemzők véleményét idézve azt írta, hogy a Nabucco tervének nem is annyira a finanszírozás problémájával kell szembenéznie, hanem azzal, hogy honnan is érkezne a gáz. Az Azerbajdzsán által ígért mennyiség a vezeték kapacitásának csupán egy részét tudná lekötni, Türkmenisztán és Irán - a két potenciális szállító - pedig politikai szempontból "problémás", olvasható a lapban.
   
Az erdélyi Krónika szerint Ukrajna máris többet tett a gázvezeték megépítéséért, mint eddig az érintett államok összesen. A kijevi hatalmi versengésnek köszönhetően ugyanis a vezeték megépítésében eddig főleg verbálisan részt vevő országok végre tárgyalóasztalhoz ültek, hogy a konkrétumokról is egyeztessenek. A TimosenkoJuscsenko párosnak Gyurcsány Ferenc is fogalmazhatja a köszönőlevelet, hiszen a gázválság nyomán kialakult helyzetben most lehetőséget kapott arra, hogy Magyarországot a Nabucco-ügy motorjaként tüntesse fel, és a tanácskozás rendezőjeként, a folyamat beindítójaként tetszelegjen, besöpörve ezzel a nemzetközi közösség elismerő vállonveregetéseit, fejtegette a cikk írója.
   
Csaknem minden napilap idézi Traian Basescu államfő televíziós nyilatkozatát, amelyben leszögezte: Romániának problémái vannak az országba érkező földgáz biztonságos tranzitjával, ezért komolyan veszi a Déli Áramlatba - az olasz-orosz fővállalkozásban építendő gázvezetékbe - való bekapcsolódás lehetőségét is. Ez utóbbi azonban csak akkor válik elengedhetetlenné, ha az Európai Unió úgy ítéli meg, hogy saját terve, a Nabucco nem megvalósítható, mondta Basescu.

Forrás: hirado.hu/MTI

A kormánynak rövid távon forrásokat kell teremtenie legalább 200 milliárd forintnyi költségvetési lyuk betömésére, ezért annak a makropályának az újraírására készül, amelynek a fő mutatóit amúgy az ősszel éppen a Nemzetközi Valutaalaptól kapta. Az IMF megértő magatartása az országgal szemben részben ennek – saját téves kalkulációjának – tudható be. Az efféle engedékenység azonban kivétel; amint a szervezet hitelcsomagja 2010 tavaszán kifut, attól kezdve valószínűleg a jelenleginél is keményebb feltételekkel talál majd Magyarország külső finanszírozókat.

Selyempapírba csomagolt kritikát adott elő Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a múlt heti budapesti látogatásakor. A bankár csak szőrmentén említette meg: a magyar kormánynak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy ne térjen le az egyensúlyi pályáról, s még azt is hangsúlyozta, „minden a lehető legjobban halad”.

Más kérdés, hogy a kiszivárgott hírek szerint zárt ajtók mögött ennél azért kritikusabb hangot ütött meg. A helyzet ugyanis az, hogy az idei költségvetés tervezésekor használt alap makromutatók közül a várható GDP-vel és az inflációval is gondok vannak.
 

Strauss-Kahn visszafogott nyilvános kommunikációja bizonyos szempontból érthető. Az IMF-nek elege van abból, hogy a világ pénzügyi csendőreként emlegessék (a szervezetről lásd a keretes írást). A bankár Budapesten éppen ezért azt hangsúlyozta, hogy immár nem adnak receptet, vagyis a hitelért „cserébe” megvalósítandó gazdaságpolitikai programot Magyarországnak kell kidolgoznia. 

James Morsink, az IMF hazánkért felelős szakértője is a szervezet missziójának újradefiniálásaként fogta fel a magyar projektet. A Valutaalap a hitel feltételeként nem fogalmazott meg részletes és számon kérhető, „kemény” gazdaságpolitikai célokat és követelményeket, egyedül a 2,6 százalékos államháztartási hiánycélhoz és a reálbérek szinten tartásához ragaszkodott – legalábbis a makropálya vonatkozásában.
 

Feltételeket inkább a Világbank épített volna be a megállapodásba, amely 1,3 milliárd dollárral szállt be az IMF 15,7 milliárd és az EU 8,1 milliárd dollárja mellé. „A szervezet úgy csöppent a Magyarország és az IMF közötti tárgyalásokba, mint Pilátus a krédóba” – fogalmazott egy forrásunk. A Valutaalap képviselői tavaly októberben Budapesten tárgyaltak a hitel-megállapodásról, és már nyilvánosságra is hozták annak tényét, amikor jött a világbankos csapat.
 

A rendhagyó konzorcium végül speciális okok miatt állt így össze. Alapvetően az IMF-fel zajlottak a tárgyalások, de már a konzorciális hitel bejelentése előtt néhány nappal közzétették, hogy a Magyar Nemzeti Bank 5 milliárd eurót kap az Európai Központi Banktól (ECB) a válság hatásainak enyhítésére. Ebből az összegből a kiszáradt bankközi devizapiac élénkítését lehetett volna megvalósítani.

Amikor az IMF bejelentette a 25,1 milliárd dolláros keretet, akkor – a segítség erejét felmutatandó – egybekapcsolták a saját hitelüket az ECB által folyósított és az Európai Unió pénzügyminiszterei által jóváhagyott kölcsönnel, illetve bevonták az állandó hitelezőtársat, a Világbankot is. Utóbbit rigorózusabb csapatnak tartják az IMF-nél.

S valóban, a világbanki illetékesek belementek ugyan a megállapodás közzétételébe, de a konkrét lehívások előtt igyekeztek külön feltételeket diktálni. Ők szerették volna például azt is a hitelnyújtás kondíciói között látni, hogy történjen meg a magyar nyugdíjrendszer átalakítása. Lapunk úgy tudja, ebből végül nem lett semmi: a világbankos erőfeszítések elvéreztek az IMF „puha” hozzáállásán.

A mostani látogatás előtt utoljára decemberben volt itt a Valutaalap küldöttsége, mondván: előkészítik a februárban esedékes felülvizsgálatot. Gyorsan kiderült számukra is, hogy a Gyurcsány-kormány elvette ugyan a közalkalmazottak 13. havi bérét, ám azt végül így-úgy mégiscsak visszacsöpögtetni tervezték az érintettek zsebébe. Információink szerint ezt az IMF küldöttsége nem is hagyta szó nélkül.

Az is nyilvánvalóvá vált számukra, hogy a betervezett 4,5 százalékos inflációnál jóval alacsonyabb lesz az idei ráta. Világos volt: át kell tervezni a makrogazdasági pályát, a várhatóan 2 százalék körül alakuló idei infláció miatt ugyanis 2009-ben jó 200 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyik be a kasszába.

A dolog pikantériája, hogy értesüléseink szerint a 2009-es államháztartási hiánycél keretfeltételéül szolgáló két legfontosabb makrogazdasági paramétert, az idei GDP-tervet, illetve inflációs előrejelzést is éppen az IMF hozta.

Ennek alapján tervezte a kormány a költségvetést 1 százalékos GDP-csökkenéssel és 4,5 százalékos inflációval. A kívülről kapott mutatókat tehát a kabinet sem ellenezte. „A kormány kullogott a valóság után” – fogalmazott egy forrásunk, aki szerint tavaly októberben Budapesten még 2 százalékos GDP-növekedést vártak, másfél hét elteltével már csak 1 százalékkal számoltak, majd mindez 1 százalék alatti visszaesésre változott. Ekkor azonban lapunk egyes borúlátó elemzői vélekedéseket összegezve már arról írt, hogy a legrosszabb esetben akár a 6–7 százalékos GDP-csökkenés sem zárható ki.

Majd következett a Reuters 2008. decemberi elemzői konszenzusa, amely már hivatalosan is több mint 2 százalékos GDP-csökkenést tartalmazott erre az évre. A felmérésbe bevont elemzők közül a legpesszimistább 4 százalékos visszaesést vetített előre 2009-re; könnyen lehet, hogy neki lesz igaza.
 

Szakértők azt ajánlották a kormánynak, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutalap 2009-2010-re vonatkozó előrejelzéseit vegye alapul, és azoknál óvatosabban számoljon - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt követően, hogy világgazdasági folyamatokat elemző szakértőkkel egyeztetett a Parlamentben.

Az Európai Unió héten közzétett prognózisa Magyarország számára 2009-re 1,6 százalékos gazdasági recessziót vetített előre. "Arra bátorítanám magunkat, hogy ennél valamennyivel alacsonyabb növekedéssel számoljunk" - fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő az óvatos tervezés mellett az egyensúlyi pálya megőrzését nevezte a legfontosabb kérdésnek. A miniszterelnök hozzátette: a Nemzetközi Valutaalap január 29-én, a rendkívüli parlamenti ülés napján teszi közzé az új világgazdasági prognózisát.

Gyurcsány Ferenc kormányfő közölte: a költségvetés újratervezésekor a kormány a korábban rögzített 4,5 százalékos infláció helyett annál lényegesen alacsonyabb pénzromlási ütemmel számolja majd át az idei büdzsét.

Mindenhova elér a recesszió

A miniszterelnök kiemelte, hogy a szakértők szerint a világgazdasági válság a világ minden régióját eléri, a becslések szerint mintegy 30 ezer milliárd dollár tűnik el összesen a világgazdaságból. Ez  a világban egy évben megtermelt összes jövedelem fele, az USA-ban képződött éves jövedelem kétszerese - magyarázta Gyurcsány Ferenc.

A szakértők túlnyomó többsége abban értett egyet, hogy a gazdasági válság a 2009-es év egészére jellemző lesz, ezért azt tanácsolták a kormánynak, hogy visszafogott prognózisokat készítsen - közölte a miniszterelnök.

Az elmúlt napok tartós forintgyengülését feszegető kérdésre a kormányfő kiemelte: a kormány a jegybankkal együttműködve azon dolgozik, hogy a forint értékállóságát biztosítsa és elkerülje a gyors, hektikus árfolyammozgásokat. Gyurcsány Ferenc szerint a legnagyobb kockázatokat a forint túl gyors árfolyammozgása idézheti elő, mert ahhoz lehetetlen alkalmazkodni.

Segítenék a lakáshitellel rendelkezőket

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta: majdnem teljesen kész van a lakásgarancialap koncepciója. Hozzátette: a koncepció törekvése szerint az állam átmeneti időre beszállna az adós helyett a lakáshitel törlesztésébe, de nem úgy, hogy ezzel "ajándékpénzt" adna a hitelfelvevőnek.

A kormányfő elmondta: az utóbbi időben nem egy esetben jelentős értékű lakások tulajdona került veszélybe a lakás értékénél lényegesen kisebb tartozás miatt. "Nemcsak a lakás veszhet el a család feje felől, hanem az értékénél lényegesen alacsonyabb áron cserél gazdát a lakás, ez senkinek sem jó" - emelte ki a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc rámutatott: a lakásgarancialappal kapcsolatos előkészítő munkát a kormánynak fel kell gyorsítania, mert nem szabad megengedni, hogy a felhalmozott személyes vagyonok a nem fizetett lakástörlesztések miatt semmivé váljanak.

Egyszerűen, vitamentesen

A magyar kormány az Európai Unióban elsőként áll elő hiteles gazdasági és társadalompolitikai programmal a következő napokban - közölte Gyurcsány Ferenc. A kormányfő elmondta: szombaton találkozik Veres János pénzügyminiszterrel, hogy áttekintsék az aktuális folyamatokat. Vasárnap pedig társadalmi partnerekkel, szakmai, érdekképviseleti vezetőkkel, szakértőkkel tárgyal - tette hozzá.

Az alacsony színvonalú és bántó politikai vitákat a legteljesebb mértékben eltolom magamtól, azokkal nem foglalkozom - közölte a Gyurcsány Ferenc. Elmondta: a jövő heti parlamenti ülésnapra úgy készül, hogy kerülje az elmúlt években oly sokszor megszokott és sokak által unt politikai természetű megjegyzéseket és vitákat. A kormányfő szerint a mai helyzetben a lehető legegyszerűbben el kell mondani az embereknek, hogy hol tartunk, milyen a világ, mit kell tenni. Ezt az utat kell követni, függetlenül attól, hogy a politikai pártok miként szoktak egymással vitatkozni, időnként alacsony színvonalon és bántóan - mondta Gyurcsány Ferenc.

"Ezeket a vitákat a lehető legteljesebb mértékben eltolom magamtól, nem érdekel, nem foglalkozom velük, az izgat, hogy egy ilyen helyzetben az országnak mit kell tennie, arra fogok összpontosítani, hogy erre adjak a leggyorsabban választ, először magamnak, utána pedig segítsek abban, hogy mindenki más is megadhassa a maga válaszát; így lesz közös nemzeti válaszunk" - fogalmazott a miniszterelnök.

Egy 650 millió forintos adócsalási ügyet göngyölített fel a Vám-és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala, a hatóság 19 gyanúsítottal szemben élt vádemelési javaslattal, egy ember előzetesben letartóztatásban van - tájékoztatta Sipos Jenő, a VPOP szóvivője szombaton az MTI-t.

A nyomozás megállapította, hogy egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei könyvelőiroda több, látszólag valós tevékenységet - munkaerő-kölcsönzést - folytató cég gazdasági ügyeit intézte, azonban ezen cégek hosszabb-rövidebb idejű tényleges működés után nem teljesítették adózási kötelezettségeiket.

A könyvelő iroda szakmai tapasztalatait felhasználva, okirat-hamisítással, valótlan tartalmú adóbevallásokkal, hamis számlák kiállításával összesen 650 millió forint adóhiányt okozott. Mint Sipos Jenő közölte: az ügy érdekessége, hogy azon cégeket, amelyek adóvizsgálat alá kerültek, hamis okiratokat felhasználva olyan embereknek játszották át, akik soha nem folytattak üzleti tevékenységet, és kisebb anyagi haszon reményében vállalták el a cégvezetői pozíció betöltését.

A nyomozó hatóság 19 gyanúsított esetében élt vádemelési javaslattal; az iroda vezetőjét gyanúsítottként előzetes letartóztatásba helyezték.

"Finoman szólva sem verte nagydobra a Pénzügyminisztérium a Nemzetközi Valutaalap novemberi országjelentését, amelyből kiderül: egyáltalán nem állunk jól az euró bevezetésével"

A lap szerint a PM "elbújtatva" tette fel honlapjára a jelentést, amely szerint az államadósság legjobb esetben is csak 2013-ban csökken a bruttó hazai termék 60 százaléka alá, ami az euró bevezetésének egyik feltétele. Ha viszont a kormány nem valósítja meg az IMF ajánlásait, akkor csak 2023-ban kerülne a megfelelő szintre az adósság - írja a lap.

"Az IMF-jelentés is bizonyítja, hogy az óriási nemzetközi hitellel legalább 2015-ig elvették az országtól az euró bevezetésének lehetőségét" – mondta a Blikknek Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke.

A lap megkereste a Kormányszóvivői Irodát is, ahol annyit közöltek: magyar euróbevezetésnek ma még nincs céldátuma.

A Pénzügyminisztérium szombaton közleményben reagált a Blikk cikkére. "Nem a Pénzügyminisztérium rejtegette a Nemzetközi Valutaalap Magyarországról készített és 2008. novemberében nyilvánosságra hozott országjelentését" - írják.

"A tárca ezt a jelentést november 17-én tette mindenki számára elérhetővé. Annyira nem volt titkos ez a jelentés, hogy a magyar távirati iroda részletes anyagot közölt az abban foglaltakról, amelyet a hírügynökség minden előfizetője, valamint az interneten keresztül bárki elolvashatta. A jelentés most is olvasható a tárca holnapján (www.pm.gov.hu/Közlemények)" - áll ak özleményben.